Dominak még év elején megígértem, hogy idén is fogunk bikeparkozni egy hasonlót, mint tavaly a Wexl-en. Aztán valahogy elment szinte az egész nyár bikepark nélkül. Bár én a szokásos csapattal júniusban letoltam a már hagyománynak számító Pass Portest és augusztusban Domival vettünk egy nyúlfarknyi kósolót a Kubinska bike parkból, az egész napos közös bike parkozás elmaradt.
És már bőven benne voltunk az októberben, amikor végre olyan közös hétvégénk alakult, amikor az időjárás is a mi oldalunkra látszott állni. A Kubinskára is mentem volna szívesen, de az szeptember végével bezárt erre ai idényre, így maradt a Wexl és Semmering. Nem volt kérdés, hogy Semmeringet próbáljuk ki. Mivel jó időt ígértek hétvégére, számítani lehetett rá, hogy sokan fogják kihasználni az utolsó hétvégék egyikét (október végével az osztrák bike parkok is lehúzzák a rolót), ezért inkább a nagyobb kapacitású kabinos felvonóra szavaztam. Nem volt kedvem a Wexl-en a "felhúzó" előtti sorbanállással elpocsékolni a nap felét.
A kiruccanásra kitűzött szombati nap az meteó előrejelzések megváltozása miatt pénteken áttevődött vasárnapra, mivel a hét eleji előrejelzéssel ellentétben Semmering környékére csütörtökön már felhőt-esőt írtak szombatra, vasárnapra pedig napsütést.
Hiába harangoztam be már jó egy héttel előre a tervezett bikeparkozást, a Serrenő csapatból egyedül Miki és Peti jelentkezett be útitársnak. Miki sajnos végül kihullott, mert a hét második felében leroggyant egészségileg. Viszont így már befértünk kényelmesen az autóba hárman és a bringák is elfértek a bg_-től kölcsön kapott, vonóhorogra szerelhető Thule bringaszállítón.
Reggel relatív korán indultunk (6:30 körül), felvettük Petit és irány az autó- és bringapálya! A kifelé úton felmerült némi kétségünk, hogy tényleg lesz-e napsütés, mert a pályákhoz közeledve még 10 óra környékén is tejszerű trutyiban, ködfoltok között és vastag felhőtakaró alatt autóztunk. És Semmering is felhőben úszott, amikor leparkoltunk.
Peti egyébként délelőttre túrázós programot tervezett magának a környéken, így a délelőttöt Domival kettesben nyomtuk végig a pályákon, gyakorlatilag pihenés nélkül. Az első egy-két körön még ismerkedtünk a pályákkal (meg fáztunk egy kicsit), de aztán hamar képbe kerültünk, hogy mi merre van, melyik pályákon érdemes koptatni a drága gumikat (és közben tényleg kisütött a Nap is). Annyira belejöttünk, hogy bár 11 óra után indultunk fel az első körre, mire délután Peti bejelentkezett, már 10 kört lenyomtunk Domival. Petit a felvonó felső állomásánál lévő étteremnél vártuk meg, mert Domival már elég éhesek voltunk. Végül mindhárman jól bekajáltunk (felhasználtuk a liftjegy mellé kapott kedvezményes, bringás hamburger menü kuponokat), aztán belevágtunk a közös délutáni menetbe. Peti jó bringát választott, mert a Scottal sokkal bátrabb volt, mint én gondoltam. Ezt teszi "pályabarát" geometria. Hárman is lendületes köröket csapattunk egészen pályazárásig, ami a gyakorlatban még négy kört jelentett.
Napközben lőttem pár képet és lett sok videó is, sőt a nap végén még drónoztunk is egyet Peti Mavicjával.
Szóval, szuperjót bringáztunk, a pályák klasszak voltak és ami nagy szó, megúsztuk perec nélkül! Kár lett volna kihagyni!
Képek: Google Photos
Videó(k): Stay tuned, talán lesznek...
Track: Garmin de, du vs. Strava de, du
Táv: 33,83 + 11,86 km
Szint: Elhanyagolható, legalábbis amit mi tekertünk felfelé. Lefelé: 3566 + 965 m
Idő: 03:36 + 0:58 óra
2022.összes: 867,09 km, 11855 m, 92:34 óra.
