Az év első rendes montizása a Spartacus-ösvényt vette célba. Ferin, Lacin és Viktoron kívül a tesóm is csatlakozott a brigádhoz. A tervezett menetrendet már reggel felborította, hogy Ferinek nem volt matricája az autón, így nem tudtunk átmenni a Megyeri-hídon. Így a 15 perces útból a budakalászi találkapontig lett egy jó óra. Elvezettem Ferit (és tesómat) a kertek alatt a hídig, aztán átrobogtunk Viktorhoz, aki már várt minket az Auchan parkolójában. A tesómékra még kellett várni majdnem fél órát, ezért eléjük gurultunk a bringaúton.
Miután összeállt a csapat, megcéloztuk a Z-n a Kevélyt. Meglepően jól lehetett haladni, sárnak nyoma sem volt. A nyeregbe nem is mentünk végül fel, hanem csapattunk egy nagyot a P-n le Csobánkára. A punnyadt társaságnak (magamat is beleértve) már itt akadtak erőnléti gondjai, de azért elindultunk Lajos-forrás felé.
Könnyített útvonalon, a dózerúton indultunk el felfelé a Csikóváraljai turistaháztól, de így is rohamosan csökkent a társaság tekerési kedve. A kegyelemdöfést a Karolina-árok adta meg, amiben a tolattyú felfelé az utolsó energiacseppjeinket is kiszívta. Lajos-forrástól ezek után nem is a Tölgyikrek felé indultunk a sárgán, hanem a K+ jelzésen rövidítettünk Dömörkapu felé. Azért ez sem volt rossz választás. :)
A dömörkapui elágazástól még feltekertünk egy palacsintázásra a Kisrigóba, de a Spartacust már lehúztuk a mai napi checklistről. Visszagurultunk Dömörkapu felé, majd le Szentendrére az aszfalton. Feri itt faképnél hagyott minket, ő aszfaltozott, mi meg színeztünk egy kicsit a Bükkös-patak mentén vezető tanösvényen. A kellemes gurulást tesóm egy pereccel, Viktor egy (lassú)defekttel tette izgalmasabbá.
Végül alaposan elpilledve értünk vissza Budakalászra.
Képek: Google Photos
Videók: Youtube playlist
Táv: 44,44 km
Szint: 959 m
Idő: 6:46 óra
2018. összes: 100,61 km, 1288 m, 12:23 óra.
