Mivel a BEAC-ot a napok óta tartó esős idő miatt ugrottuk, a bringaelvonási tüneteket enyhítendő kedd délután gurultunk egy kört Lakat doktorral a budai oldalon. Nem szándékoztunk terepre menni, így a Treket kaptam elő, hogy abba is pörögjön már pár km.

Persze ha már aszfalt, Zoli rögtön előállt azzal, hogy megmutatja nekem Budapest legmeredekebb utcáját, nevezetesen az Ágnes utat. Elég érdekes egy utca, az eleje jó meredek aszfalt, aztán van egy szakasz, ami egy keskeny földes-füves-kavicsos ösvény a házak mellett. Utána megint kis aszfalt, aztán újra vékony gyalogösvény a budai villanegyed telkei között, egészen fel a Széchenyi-hegyig. A slickekkel nem is lehetett végig kitekerni, mert a laza, meredek talajon nem tudott a hátsó gumi megkapaszkodni, elpörgött a kerék.

A Széchenyi-hegytől a Normafa, illetve a Rétes büfé volt a következő állomás. Rétesezés után átgurultunk a libegőhöz. Ott beállítottuk Zoli kormányát, ami minden lehetséges irányba rosszul állt. Persze ez őt egészen addig nem zavarta, amíg én meg nem említettem neki.

Lefelé a Z3-on jöttünk, úgyhogy mégiscsak látott a végén rendes terepet a Trek. És egész jól teljesített. Viszont a kanyarokban és méginkább a féktávokon nagyon észnél kellett lenni, mert az első slick ugyanúgy nem kapaszkodott, mint a hátsó. De legalább bejáratódott a hátsó fék is, ami eddig nagyon halovány volt. Most már harap, ahogy azt kell!

A Z-re átváltva még elgurultunk a libegőig, aztán a Kútvölgyi érintésével szépen vissza a Westendhez a szokásos úton.

Rövid délutáni körnek teljesen jó volt.

Kép nyista, track nyista, mivel sem fényképezőgépet, sem GPS-t nem vittem magammal.

Táv: 29 km
Szint: 500 m
Idő: 2:30 óra

2010. összes: 1964,54 km, 42136 m, 240:30 óra.