Ma megvolt az év első 2000-es túrája, ami elég kalandosra is sikeredett. És brutál módon elfáradtam a végére. Mondjuk egyetlen puhosként nem csoda, amikor AJ, bg_, Gabi és Panna után kellett loholnom 100 km-en keresztül. És még a Scott sincs kész (megújul a Fox benne), úgyhogy a Trek trekking áttételeivel kellett küzdenem.

A Megyeri-hídtól a szokott úton, Pomáz felé indítottunk, majd fel a Z3-on. A Janda-ház előtt azonban letértünk a jelzett útról és az erdészeti dózeren folytattuk tovább toronyiránt Lajos-forrás felé. Kis kavarások árán, a K+-on értük el az célt.

Folytatásként az új, módosított K+-on gurultunk le, de a nagy DH-zásban elvétettük a jelzett út leágazását. Büntetésül mászhattunk egy combosat, majd mivel a sárgára nem akartunk visszamenni, toronyiránt, az erdőben ereszkedtünk le a Bükkös-patakhoz.

A Sikárosig a K-n patakoztunk, aztán kiröffentünk az aszfaltra. A P3-nál gyakorlatoztunk egy keveset a megmászhatatlan emelkedőn. Én nemcsak az első pár méteren toltam, hanem utána is még egy jódarabon. A többiek elhúztak, Prédikálószékig nem is értem utol őket. A siratófalat a Trekkel nem sikerült megmásznom, de nem sok híja volt.

Fent a keresztnél csak egy rövidet pihentünk, aztán legurultunk a Hubertus kunyhóhoz. Szerencsére senkiből nem hiányzott a vállalkozó kedv, úgyhogy nem volt akadálya a kunyhó mögött induló "C verzió" ösvényének nekivágni a Sárkány-gerinc felé. Gyorsan haladtunk rajta és közben egy csomó fát és követ is eltakarítottunk az útból.

A kalandvágy a Dömösre vezető dózerre kiérve sem lanyhult ezért az első lehetőségnél, alig 100 méter után leborítottunk balra. Némi tekergést követően zsákutcába jutottunk, úgyhogy újfent saját utat vágtunk magunknak a fák között, ezúttal Dömösig.

A sok extra kurfli miatt jókora időhátrányban voltunk a tervezetthez képest, ezért Pilismarótot elhagyva a P jelzés helyett az aszfalton robogtunk át a Búbánat-völgyig. Már ha a hosszú kilométereken át ellenszélben szenvedést és a 20-25-ös tempót robogásnak lehet nevezni.

Ugyan jórészt én mentem elöl és törtem a szelet, de nemcsak az én akkuim merültek le a menet végére. A Kerek-tónál egyöntetűleg a kajálás mellett döntöttünk. Nagyon jól jött a kis punnyadás. Nem is volt kedvünk tovább indulni, pedig már csak egy mászás volt hátra a Vaskapuig. 

Ment is a hezitálás, de aztán csak nekigyürkőztünk a Z-nek. bg_ a Z+-on jött fel, ami utólag gyorsabb választásnak bizonyult. Vaskapu kipikpálva (még mindig pazar a hely), mehettünk haza.

Először az S3 szűk, kanyargós ösvényén csiki-csukiztunk egy sort, aztán a szántóföldeket átszelő S-en DH-ztunk egy életveszélyeset. Az S-ről az aszfaltra kiérve a Két-Bükkfa-nyeregig másztunk fel, én elég keservesen.

Ugyan már alaposan a végét jártam, de még rászántam magam, hogy még felmásszunk a Pilisre a Z-n. Nálam talán csak Panna volt fáradtabb, de azzal a bringával, amivel jött, nem is csoda. Szerintem többet nem ül rá.

Este 7 felé járt már, mire elértük a Trézsi-kutat. A víz íze meg sem közelíti a lajos-forrásiét, de legalább újratölthettük a kulacsokat.

A Hosszú-hegy után a Koo sunnyogóján kerültük meg a Kevélyt. Ürömre érve már muszáj volt feltenni a lámpákat, én közben begyűjtöttem egy lassú defektet. Nem álltam neki szerelni, úgy döntöttem inkább rápumpálok, ha kell. Pumpáltam rá Ürömön, aztán Csillaghegyen. A budakalászi mekihez épp elértem, mire felniig eresztett megint a hátsó kerék, úgyhogy jól jött, hogy bg_ hazafuvarozott. Amúgy is hulla voltam már.

A képek viszont azt hiszem magukért beszélnek...

Képek: Google Photos

Track: Garmin Connect

Táv: 99,97 km
Szint: 2035 m
Idő: 10:48 óra

2012. összes: 624 km, 8292 m, 50:45 óra.