Serrenések

Samorost és a Serrenők serrenései

Dobogós holdvilág

2011. november 06. 23:59 - Samorost

Ezen a hétvégén én a Vaskapuhoz szerettem volna menni, de már a hétközben felvetett útvonal is hűvös fogadtatásra talált, a reggel összecsődült népes (régen jöttünk már össze 10-en egy túrára) társaság láttán erre még kevesebb volt az esély. Bár még egy darabig reménykedtem, hogy sikerül mindenkit elcsalni az Esztergom fölötti panorámateraszra, az idő előre haladtával erre egyre kevésbé volt valószínű.

Reggel ezúttal Jandi kavart el és késett bő 20 percet, úgyhogy miután jól megbámultuk a vadi új, 2012-es XT fékszettjét, eleve fél óra késéssel indultunk el.

Az első pár km-t ugyan jól meghúztuk a 10-esen, de a Köves-bérc alatt a K+-ról már sikerült elkavarni egy csöppet. Konkrétan az erdőben, a fák között, toronyiránt próbáltunk visszatalálni a jelölt útra, ami újabb 20-30 perc csúszást jelentett. De legalább kalandban nem volt hiány. Az "egri várnál" nem sokat időztünk, de a Csobánkai-nyeregben álltunk egy keveset. Amíg páran vizet vettek, mi bg_-vel Biloxi Bules jelenetekkel szórakoztattuk a többieket.

Aztán következett a Hosszú-hegy az "új" ösvénnyel. A kezdeti nyekergés után a Szántói-nyereg alá kiérve már mindenki fülig érő szájjal vigyorgott. Zsozsót és Dawe-t kivéve. Zsozsó a merevfarúval csak birkózott, Dawe viszont talajmintát is vett. Plusz könnyített a bringáján egy fél kulacstartóval és egy teli kulaccsal.

Mire az aszfalton újra csatasorba rendeződtünk legnagyobb sajnálatomra már dél is elmúlt, ezzel a Vaskapu világosban megjárásának esélye nagyjából el is szállt. Maradt a bg_ féle B verzió Dobogókőre az S+ jelzésen.

Útközben több "elhalálozás" is történt, a Döme-halála után a Z-S+ elágazásig Viktor szenvedett fel némi lemaradással, az aszfalt után a sorompónál meg Dani kényszerült pár perc ücsörgésre. A kényszerpihenőt Jandi sem úszta meg, őt a Zsivány-szikláknál ütötte meg a kalapácsos ember. Én szimplán csak "csökkentett mód"-ban kacsáztam fel a Matyi büféig, alaposan elszomjazva és eléhezve.

A Matyi büfénél kígyózó hosszú sor elsőre elég elrettentő volt (Zsozsó és Jandi át is gurult a parkoló másik végében lévő büfébe), alig 5 perc ejtőzés után (épp mikor már indultunk volna Zsozsóék után) elfogyott a sor és mi is felmarkolhattuk a fejadagunkat. Én konkrétan két palacsintát, egy almás pitét nyomtam be egy pohár forralt borral és egy pohár teával leöblítve. Nem is igazán akarózott utána feltápászkodni, hiába kezdtem el egyre jobban fázni. És ezzel nem csak én voltam így.

Dawe lelépett, mi meg alternatív útvonalak után kutattunk, mert már Pap-rétre sem akarózott elmenni a brigád nagyobb részének. Rövid tanakodást követően a K+,P3,K útvonal lett a befutó, amin kifejezetten élvezetes (és a minden követ, ágat, gödröt eltakaró vastag avarszőnyeg miatt izgalmas) lejtőzésben volt részünk a Sikárosig.

Itt újabb alkudozást követően a Tölgyikreket céloztuk be a dózeren, ami végső soron nem volt túl megerőltető. Sőt, egész haladósra sikeredett. A Tölgyikreknél aztán megint mindenki más felé akart menni. Ennek eredménye az lett, hogy sem a sárga, sem a piros jelzés nem nyert, de még a P+ sem. "Arany középútként" a Lom-hegyi ex katonai bázishoz felvezető jelöletlen erdészetin dobtunk rá az eddigi 1100 szintre még egy százast.

Ez persze kissé kiverte a biztosítékot egyeseknél, de korántsem annyira mint az, hogy a P+-on egészen a Holdvilág-árok bejáratáig gurultunk. Itt a fél brigád szépen sarkon fordult és a Z+-on gurult le Pomázra. Gabi, bg_, AJ és én meg megküzdöttünk az árokkal. AJ végre megcsillogtathatta saját és a bringája képességeit. Olyan helyeken ment le, át, keresztül, hogy hárman csak kamilláztunk. Viszont bizonyított lett, hogy a Holdvilág-árok 80%-ban valóban bringázható.

A dobogókői aszfaltútra kiérve a megmaradt üzemanyaggal nem spórolva rákapcsoltuk az utánégetőket és 30-35-40-es utazóval nyomtuk végig a Budakalászi HÉV-ig, ahol a társaság másik fele bevárt minket. Innen én leborítottam a Megyeri-híd felé a többiek meg visszagurultak az UVH-hoz.

Végső soron maximálisan sikerült kihasználnunk a novemberi napsütést és meleget (15-16 fok is volt napközben), szép, kerek túrát kanyarítottunk a sok ad hoc útvonal módosítás ellenére is. Nem tudom lesz-e még ilyen jó idő ebben az évben, de legfeljebb majd rövidebb köröket megyünk a hátralévő pár hétben.

Képek: Google Photos

Track: Garmin Connect

Táv: 73,82 km
Szint: 1363 m
Idő: 7:56 óra

2011. összes: 3385,48 km, 77825 m, 357:35 óra.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://samorost.blog.hu/api/trackback/id/tr673360286

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása