Most szombaton nem igazán túrajellegű volt a bringázás. A Börzsöny kettes számú csúcsát, a Nagy-Hideg-hegyet támadtuk többszöri egymásutánban.
Én négy kört terveztem, egy körre másfél órát szánva, ami nagyjából reális is volt. Dózeren fel az NHH-ra 11 km és 600 m szint, majd lefelé a K4 és P jelzések variálásával vissza Királyrétre.
Az első körben a frissen leküldött hamburgerrel a hasamban spórolósan mentem, 160 fölé nem nagyon engedtem a pulzusomat. Gabi, Jandi és Andris vagy 10 perccel előbb fel is értek a turistaházhoz. Lefelé a Ko,K4-en jöttünk, ami a rengeteg kő ellenére mindenkinek tetszett.
A második körben az első szakaszon az aszfalt helyett a P-n mentünk fel a murváig, ez keményebb volt, a P utolsó meredek részén megütöttem a 171-es limitet. Utána viszont - mivel az élhármas megint jól meglépett - többször megvártam Viktort, így valamivel többet pihentem felfelé menet. Ő a másfél hónap kihagyás után ki is purcant rendesen a második kör végére, ami abszolút érthető is.
Fent Gabiék nem vártak meg, hanem lezúztak a P-n Királyrétre kajálni. Mi is a P-t választottuk, ami az elején, a felvonó alatt jó meredek, a Magas-Tax után jó nyomvályús, aztán meg a megmaradó nyomvályúk mellé egyre kövesebb is lett. Alakítottam is legalább három perechatár helyzetet. A murvaérintő résztől viszont hatalmasat száguldottam, sokszor 40 fölött. A végén már azért kellett fékeznem, mert a Mariborban szétütött gyűrűsujjam már fájt a rázkódástól. Igazából nem sokkal utánuk értünk mi is le, mert Jandinak még megvolt a fél hamburgere.
Miután mi is betoltunk egyet (én már a másodikat) Viktorral, nekiindultunk a harmadik körnek. Itt már igazából csak négyen voltunk, Viktor csak magában ment még egy felet, hogy az 1500 szintje meglegyen, aztán ahogy átfordult a számláló, azonnal fordult is meg és hazafelé vette az irányt. Nem is várta meg, amíg mi is visszaérünk a harmadik körből, hazavonatozott Kismarosról.
Megint aszfalton kezdtünk és ezúttal némi bohóckodás sem maradt el. Aztán a murvától Gabi és Andris hamar megléptek, majd szépen lassan Jandi is elnyúlt tőlem, de egészen a Magas-Taxig látótávolságban maradt. Az NHH-ra 1-2 perces időközökkel ért fel mindenki.
Itt viszont már látszott, hogy nekem nem fog beleférni időben egy negyedik kör (pedig a lábammal még nem voltak nagy problémák), ezért mi ketten Gabival a Csóványost vettük célba a P3,P szokásos útvonalon. A végére azért már éreztem a combomat, úgy tűnik a maribori kiruccanás után még nem regenerálódtam teljesen. Lefelé megint a Z-n száguldottunk le, majd a K4-en (illetve végig az erdészetin) tekertünk vissza a Foltán-kereszthez. A kereszttől a K4-en technikáztunk le Királyrétre. Így nekünk 66,5 km és bő 2000 m szint jött össze bő 6 óra alatt.
Jandi és Andris még mentek két kört, plusz megmászták ők is a Csóványost, így több, mint 3200 m szintet gyűjtöttek, ami mindenképpen elismerésre méltó teljesítmény. Le a kalappal!
Képek: Google Photos
Track: Garmin Connect
Táv: 66,49 km
Szint: 2078 m
Idő: 6:15 óra
2011. összes: 1637,29 km, 33190 m, 171:03 óra.
