Negyed 8 körül indultunk Viktorral és Mónival, f11-re értünk ki. Semmeringen épp világkupa volt, úgyhogy sokan más pályákra mentek át. Például Stuhleckre. Mire odaértünk már sem a felső, sem az alsó parkolóban nem volt hely (be sem engedtek, le volt zárva). Cirka 300 méterre az alsó parkolótól egy maszek parasztház udvarára terelték a kocsikat. Mi még simán bementünk, de amikor 10 perc múlva teljes harci díszben elindultunk a felvonó felé, már ide sem tudtak bejönni, annyian voltak. Pedig vagy 60-80 autónak volt hely az udvaron. A deszkabérlést viszonylag gyorsan letudtuk (zsír új deszka, step-in kötés, bakancs 30 euróért), de a jegyért kerek 1 órát álltunk sorba. 10 perc híja volt, hogy megvehessük az 3 euróval olcsóbb délutáni jegyet. Aztán másik negyed órát a felvonóra vártunk. Délután 1 volt, mire felértünk a felső felvonóhoz. Ott is rengetegen voltak, de mivel az 6-os lift, viszonylag gyorsan, 5-6 perc alatt be lehetett jutni. Az idő fasza volt, de a pályák sok helyen, főleg az alsó részeken eléggé le voltak járva. Néhol jeges is volt. Az első lecsúszást 1,5 óra alatt sikerült megtenni. Viktort keményen megizzasztotta a snowboardozás rejtelmeiben való elmélyülés. A második menet már "csak" 30-40 perces volt, Viktor kötéssével szenvedtünk egy csomót, de valamiért nem tudtuk rendesen beállítani. Nem engedte forgatni magát. Az enyém is step-in, de azon lényegesen egyszerűbb állítani. Harmadszor már nem mentünk fel, mert szegény Viktor már alig élt. Így is besötétedett mire az alsó felvonó középső "állomásához" leértünk. Szóval, össz-vissz két csúszás jutott a fejenként 30,5 euróért.

Képek itt: Google Photos