A grandiózus, 180 km-es tervet ma átírta az idő eltökölése, az alulöltözöttség és testi satnyaság. Fél 10 helyett végül fél 12-kor indultunk el, mivel nálam még elvacakoltunk(-tam) egy órát, aztán Istvánnál is volt még egy fél óra szöszmötölés, bringák beállítása, miegymás.
Elsőre Fót felé vettük az irányt, majd Csomád és Őrbottyán voltak a következő útpontok. A tempó nem volt vészes, 25-30 közötti. Először Vácrátót után kezdtem érezni, hogy a lábamból elszáll az a kevés erő is, ami eddig volt benne, nem lesz egy acélos nap a mai. Váchartyán felé menet meg kezdett eléggé fázni a lábfejem is, a kamásli elfért volna. Váchartyánból egy helyenként kritikán aluli minőségű, ámde végeláthatatlanul hosszú útszakasz legyűrésével Váckisújfalura, majd onnan Galgamácsára serrentünk át. Ez utóbbi falu - szépen mondva község - számomra elég kísérteties volt, mintha alig lakná egy-két lélek. Gyorsan át is menekültünk Ikladra, ahol rövid kalóriafelvételi pauzát tartottunk. Utána irány Domony, majd Gödöllő, Kerepes, Kistarcsa és végül haza.
A Gödöllői dombokat már mindketten eléggé megszenvedtük, de csak sikerült hazaérni. Az átlagunk annyira nem is volt rossz, 23,5, a fel- és levezető 3-3 km fél-fél óráját nem számolva, ami 19,9-re húzta le a teljes átlagot. A menetátlagunk 24,6 volt a teljes távon. Végső soron nem volt rossz kör, de a hátsó felem határozottan nincs hozzászokva a hosszú ücsörgős országúti menetekhez. És valószínűleg elemet kell cserélnem a Garmin ketyegő-kontroller övében, mert kizárt, hogy 90 km-en keresztül stabil 89-es pulzussal tudtam tekerni. Nem vagyok én Grimm.
Track: Garmin Connect
Táv: 91,21 km
Szint: 631 m
Idő: 4:35 óra
2014. összes: 1270,70 km, 17260 m, 109:32 óra.
