Újabb egy hónap kihagyást és szinte teljes fizikai leépülést követően kedvem támadt bringára ülni. A tervben szigorúan egy "Hurka Gyurka" menet szerepelt, kényelmes, beszélgetős tempóval. Először vasárnapot beszéltünk meg Viktorral, de a későbbi meteo előrejelzés ezt szombatra módosította. Egész szép számban jelent meg a Serrenők tábor reggel az UVH-nál, persze én futottam be utolsónak, Gabuly kíséretében. Mondjuk reggel elég fejfájósan és émelygősen ébredtem és a kissé szottyos időben őszintén szólva nem sok kedvem volt elindulni. De hát pont a főszervező dobja be a törülközőt? Azt már nem!
Aztán már az első ürömi domboldalon éreztem, hogy nem én leszek a nap hőse, a pulzusom az egeket verte minden kisebb puklinál. Nem is bántam, hogy eleve a Kevély alatti sunnyogót terveztem be a Csobánkai-nyereg felé. Csobánkánál a többiek megálltak, Gabuly elment vízért, én pedig tovább kocogtam szép lassan. Legalább a hosszú-hegyi dózer elejét a saját tempómban mászhattam meg.
A csapat pont a Z jelzés leágazásánál ért utol, ahol is beborítottunk balra az erdőbe és nekiálltunk megmászni a Hosszú-hegyet. A meredekebb részek a nedves és köves talajjal kombinálva feladták a leckét. Az gerincre vezető utolsó meredek szakaszt sikerült végig kitekernem, de éreztem, hogy nem kellett volna (utólag megnézve 186-os pulzust sikerült produkálnom itt). A gerincen szinte csak kóvályogtam végig, a rövid kifekvős-pihenős-kajálós pauza sem lendített sokat az energiaszintemen. Pedig Janektől "visszakaptam" a Vízverés-nyergében neki adott Isostar gélt, exotikus gyümölcs ízben. Nem volt rossz, nem olyan sűrű és "darabos", mint az almás, hanem egészen lágy, de a hagyományos energia géleknél sűrűbb állagú.
A hegyről lefelé (a jelöletlen egynyomoson jöttünk le, nem a Z-n) a Pilis nyugati oldala elég elrettentőnek nézett ki, totál sötétszürke volt minden és a hegy felső fele is tejben úszott. Én itt döntöttem el, hogy a lehető leggyorsabban hazatiplizek.
Feltekerünk még a Szántói-nyeregbe, aztán rövid hezitálás után a piroson legurultunk Pilisszentkeresztre. A főútra kiérve a látvány teljes hiánya fogadott, a falu hátterét Dobogókő irányába valaki kiradírozta és csak a szürkés maszat maradt a helyén. Amíg a többiek megálltak felöltözni én elkezdtem legurulni az aszfalton, mivel nálam nem volt semmi extra ruházat. Szépen elgurultam Pomázig, majd át Budakalászra és onnan haza. A többiek meg nem értek utol, amin először kicsit csodálkoztam, aztán rájöttem, hogy valószínűleg ők színeztek egy kicsit az útvonalon (így is volt).
Nekem viszont ennyi is bőven sok volt, nagyon keserves volt a hazatekerés. Estére elég vacakul is lettem, méretes megfázás lett a túra eredménye.
Képek: Google Photos
Track: Garmin Connect
Táv: 69,15 km
Szint: 720 m
Idő: 4:25 óra
2013. összes: 1688,53 km, 22927 m, 148:59 óra.
