Danival és Tomival készültünk megnézni a Spartacus-ösvényt, de csak Csikóvárig jutottunk. Meghátrálásunkat több esemény bekövetkezése együttesen idézte elő:

1. Az első dolog ami visszavetette a lelkesedésünket (pontosabban az enyémet), hogy a Kevély oldalában egy jelöletlen erdészetin tekerve az egyik rövid kaptatón reccsent egyet a kazettám és örökhajtós lett a bringa. Az örökhajtósságot ugyan egy-két agresszívabb odahatással megszüntettem, de nagyon csúnya hangja lett a rendszernek és gyakran így is meg-meg akadt a hajtás. Csobánkánál kapott egy alapos mosást (ha a kosz bejutott, akkor a víz is be fog feltételezésből kiindulva) a kazetta, amitől valóban valamivel simább lett a működése, de így sem lett 100-as.

2. Tomi perkált egy embereset lefelé a Kevélyről a piroson. Nagy baja nem esett, de azért annyira nem volt boldog tőle.

3. A csikóváraljai turistaháztól a dózeren felfelé indulva szomorúan állapítottuk meg, hogy a dózeren ugyanolyan tapadós sár van, mint a turistaúton. Az én 2,25-ös Nobby Nicem hamar beállás közeli állípotba jutott, de a többiek is rendesen dagasztották a sarat. Ebből elég hamar elegünk is lett.

4. A Csikóvári sár önmagában még kerülhető, illetve viselhető lett volna, azonban az égiek sem akarták, hogy folytassuk. Egyre nagyobb égzengések közepette egyre sötétebb felhők kezdtek a fejünk fölé vonulni. Ez volt az a pont, amikor egyhangúlag a visszafordulás mellett szavaztunk.

Az eső elől épp csak megmenekülve beültünk a rómain a Bíbic Büfébe és egy jó kajálással zártuk a napot és vártuk ki az eső végét.

Utólag kiderítettük, hogy a kazettámban a két kalapácsból az egyik eltört és a rugója is megsínylette a nem épp kíméletes bánásmódot, úgyhogy cserélni kell. Amíg lesz másik, addig meg eljárok egy darabbal. Kicsit ugyan csúnya hangja van, de legalább működik (még).

Képek: Google Photos

Track: Garmin Connect

Táv: 58,28 km
Szint: 655 m
Idő: 6:25 óra

2013. összes: 604,49 km, 6092 m, 44:30 óra.