Serrenések

Samorost és a Serrenők serrenései

Pilisi Scott avató

2011. szeptember 24. 23:59 - Samorost

A Transalp (azaz július vége) óta a Trek-et használtam, mert szegény Scott váza az örök single trail ösvényekre távozott. Szerencsére (és némi jóindulattal) a 4,5 éves váz még épp garanciális volt, így első körben csak az volt kérdés, hogy cserélve lesz, vagy javítják. Aztán viszonylag hamar kiderült, hogy a Scott ad a nevére és új vázat kapok majd. Kicsit izgultam, mit küldenek, mert a régi még 10 centi rugóutas villára volt méretezve, az új Geniusok meg már 14-gyel futnak. Meg hát a szín sem volt azért teljesen közömbös. Péntek délelőtt aztán csörgött a telefon, megjött a váz. Egy gyönyörű, titánszürke FX-15 vázat túrtak elő valamelyik raktárukból. Nem volt kérdés, hogy össze kell raknom a bringát a másnapi túrára.

Az éjféltől hajnal fél kettőig tartó szerelés után reggelre is maradt egy-két apróság. Késtem is a megbeszélt találkáról 20 percet (minő meglepetés). Feri, bg_ és Panna vártak. Aztán még egy kicsit vártak, amíg beállítottam az ülést és a kormányt, és megcseréltem az első és hátsó fékbetéteket.

Alig 40 perc késéssel el is indultunk, a csapatból csak Gabi hiányzott, aki a hírek szerint 11-kor indul majd utánunk otthonról.

Első nekifutásra a lassan kedvenccé váló Z-t rohamoztuk meg a Kevély alatt. Nem éreztem túl erősnek magamat, de azon meglepődtem, hogy az első, eddig egy szuszra számomra kitekerhetetlen emelkedőnek mindkét felét ki bírtam tekerni. Sőt, utána a köves, technikás részt is, egészen a Z+ elágazásig. Na jó, egyszer, Panna mellé érve, lányos zavaromban letettem a lábamat.

Fellelkesedve a "hihetetlen teljesítményen" a Z kummantó helyett a Z+ meredek mászófalát választottuk. És ez is meglett végig. Csak bg_ lombozott le a végén kissé, amikor a P4-re érve megálltunk bevárni Pannát és Ferit, ő pedig faarccal közölte, hogy amíg én kigúvadt szemekkel, saccra 180 fölötti pulzussal erőszakoltam fel magam, ő mögöttem laza 145-ön feltekert. Kösz. Van még hova fejlődni.

A Kevélyt a P-n másztuk meg, ahol bg_ egy jó mozdulattal sikeresen lekapta az alig 1 hetes sebet a térdéről. Szépen nézett ki. Panna meg úgy ment előttem, mintha aszfalton tekert volna felfelé és se gyökerek, se kövek nem lettek volna az úton. Fent a "kilátóteraszon" elidőztünk egy pár percet a napsütésben, bg_ némi rábeszélésre sebet ragasztott, aztán lezúztunk a Kevély-nyeregbe. Szégyenletes módon két hibaponttal bakkecskéztem le a köveken, pedig megvolt ez már többször hibapont nélkül is.

A Kevély-nyeregből a K-n gurultunk le a Csobánkai-nyeregbe, majd a Hosszú-hegy következett. Feri persze előre ment és a dózeren nyomta végig, Pannával a nyomában, mi bg_-vel a Z-nek estünk neki. Fent a gerincen átváltottunk felfedező módba és a Z követése helyett a gerincen maradva számunkra új utakat térképeztünk fel. Ami azt illeti, egy rövid, köves szakasz kivételével egész klassz utat találtunk. Sőt, a köves rész utáni fenyőerdőben futó egynyomos ösvény kifejezetten élvezetes volt. Nem sokkal a Szántói-nyereg alatt keveredtünk ki az aszfaltra, ahonnan a Trézsi-kútig meg sem álltunk. Feri és Panna ott vártak minket.

Vízvételezés és egy 14 fokozatú Rohloff agyváltó megszakértését követően felmásztunk a Pilisre és a szokásos kilátóhelyen vártuk be Gabit. Persze az ő első dolga is az lett volna (akárcsak bg_-nek), hogy az új vázra is felekélje az előzőt egyedivé tevő horpadást.

Idáig tartott a túra lassú része, innentől lényegesen gyorsabban haladtunk. Végigsuhantunk a Z-n, lerodeóztunk a Pilis-nyeregbe, majd szinte megállás nélkül tovább le az überkirály S-en Klastrompusztára.

Mivel újfent megéheztünk, beültünk negyed órára a második nekifutásra fellelt maszek kocsmába egy-egy virslis, illetve sajtos-sonkás kiflire és persze kólára.

Panna a kajától úgy megtáltosodott, hogy alig bírtam tartani vele a tempót az S-en felfelé. Merthogy a Pilisen ültünkben átrajzoltuk az útvonaltervet és Piliscsév meglátogatása helyett a Vörös-hegyen át, a K60 útvonalon visszafelé céloztuk be Pilisszentivánt és a Zsíros-hegyet.

Nekem épp a fehér-hegyi tolattyú előtt váltóbowdent is kellett cserélnem, mert a szinte új bowden kiszálasodott, talán ha két szál tartotta. Szerencsére volt nálam tartalék, pedig azt hittem nincs. A Gabi által elsőre felajánlott bowden pedig egyrészt használt, másrészt rövid is volt. Én meg azt hittem, csak első váltóhoz való van nálam, de szerencsére kiderült, hogy mégsem. Még jó, mert nem sok kedvem lett volna 3 fokozattal hazatekerni.

A Kopár csárdánál Feri megmakacsolta magát és aszfalton tekert haza, mi pedig elindultunk a P-n, hogy a hegyen át guruljunk be Szentivánra. Aztán a bringacipeléses hegymászás helyett jobbról, egy eddig még fel nem fedezett ösvényen kerültünk inkább.

Szentivánról a kertek alatt mentünk át Solymárra, onnan pedig nekiduráltuk magunkat a zsíros-hegyi szerpentinnek. Itt volt a mai második meglepődésem, ugyanis ezt is végig ki tudtam tekerni. Pedig alapból esélytelennek láttam a dolgot, hogy ott bármelyikünk is felteker. És mégis.

Ennek örömére kinéztünk a Kis-Zsírosra, majd beültünk a Muflonba egy zsíros-deszkára-gulyásra-kólára. Jó későre járt már, a Nagy-Kopasz és a Normafa eleve ugrott, adta magát, hogy az S-en zúzzunk le a solymári Shell kúthoz.

Eszementet száguldottunk lefelé. A második szakaszon (az aszfalt után) én mentem utolsónak, Panna ment előttem. De úgy, hogy leesett az állam. Olyan tempóban rakta a bringát jobbra-balra, hogy követni alig tudtam. Nem sok lány csinálná utána (de fiú se), az tuti.

A lejtő alján újabb nagy vigyorgás, akárcsak a Pilis-nyereg utáni menetnél. Aztán Gabi vezetésével végigviharzott a kis brigádunk az Alsó-Jegenye-völgy hídjain, brutál tempóban. A nagy hévben Gabi egy pillanatra bele is támasztott az egyik hídba.

A Z+-on áthúztunk a Z-re, amin elhullámvasutaztunk a Csúcs-hegy alá. A nyeregbe viszont már nem másztunk fel, hanem a kis keresgélés után megtalált Menedékház-Erdőalja utcán elkummantottunk a Harsány lejtőig. Ezen még DH-ztunk egy utolsót, aztán az UVH-n át, már erős szürkületben hazagurultunk.

Klassz túra volt ez is. És elégedetten konstatáltuk, hogy "nagyon erősek vagyunk". A tavalyi szintekhez képest mindenképp.

Képek: Google Photos

Track: Garmin Connect

Táv: 89,14 km
Szint: 1931 m
Idő: 10:35 óra

2011. összes: 3070,57 km, 72255 m, 321:45 óra. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://samorost.blog.hu/api/trackback/id/tr193262656

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása