A Börzsönyt nem lehet megunni. Most is olyan túrát hoztunk össze, hogy ihaj!

Népes társasággal indultunk neki a Z jelzésnek fel a Nagy-Morgóra, ami hamar sűrű bokrok közötti tolásba fulladt. Miután jól meg lettem dicsérve a kiváló útvonaltervért, szépen legurultunk a hegy túlsó oldalán. Közben azért megkaptam a magamét. Az első nagyobb pocsolyánál kónuszon maradt a bringa és nem tudtam áttekerni egy kisebb göröngyön, miközben gyökkettővel kerültem a pocsolyát. Egy pár pillanatig álltam a pedálon, de aztán muszáj volt lelépni. Bele a pocsolya közepébe. Épp csak térdig lettem sáros. Miután mindenki jól kiröhögte magát, újra nyeregbe pattantunk és meg sem álltunk Kóspallagig.

A templomnál a női szakasz levált, Marcsi aszfalton, mi az S jelzésen tekertünk el Nagyirtáspusztára. 

Az S elejével megküzdöttünk és utána sem volt nagy a rohanás, így Marcsi alig 1-2 perccel utánunk ért fel a Szent Orbán Hotelhez. Miután jól kicsúszkáltuk magunkat a drótkötélpályán, újra osztódtunk. Marcsi és bg_ Kisirtáspuszta felé rövidített, mi pedig a P+ jelzésen Márianosztrát vettük célba. A felettébb kellemes lejtőzést egy kisebb emelkedő és Dani perece színesítette.

Márianosztrán mindenféle STOP és egyéb táblákat figyelmen kívül hagyva átsuhantunk a következő cél, a Nagy-Galla felé.

A Nagy-Galla pihenőhöz egy felettébb szivatós emelkedőn jutottunk fel. Igazából semmi kilátás, panoráma nem volt (igaz a csúcsra nem mentünk fel), úgyhogy egy púppal kevesebb alapon simán csak kipipáltuk.

Nagybörzsönybe elég tekervényesen jutottunk el és legnagyobb meglepetésünkre nem legurultunk, hanem felmásztunk a faluba. Ennek örömére lepényeztünk, majd még egy hosszas kávészünetet is tartottunk. Nagyon nem akarózott nekivágni a Nagy-Hideg-hegyig ránk váró 600 méter szintnek.

Kicsit optimalizáltunk is az útvonalon és nem Kisirtáspuszta felé mentünk az S-en, hanem a K+ jelzésen rövidítettünk a K4-ig. Jól le is szívta az erőnket a tipikus börzsönyi terep. Süppedős, puha talajú erdészeti úton kapaszkodtunk fel a Vasedény kulcsosházig. Innen az erdészeti utat turistaösvényre cseréltük. Az NHH-ig leginkább az 1/1-es áttételt tapostuk, vért izzadva.

Alaposan lenullázva értünk fel a turistaházhoz. Dani nagyjából azt sem tudta miket beszél, Tomi pedig minden rábeszélés ellenére fel is adta a folytatást. Akárcsak bg_ és Marcsi, akik innen már szintén csak lefelé voltak hajlandók folytatni.

Én Andrissal egyetemben palacsintával töltöttem fel magam, Ködmön Marcsi maradék sztrapacskáját lapátolta be és Dani is tankolt valamit. Nem is volt kérdéses, hogy mi tartjuk magunkat az eredeti tervhez és még a Csóványossal is színesítjük a mai repertoárt.

A Rakodótól a P3-on másztuk meg a Csóványost, majd onnan a Z-n gurultunk egy óriásit. Szinte ki volt vasalva az út, 50-nel lehetett ereszteni lefelé. Aztán a K4-et elérve a dózeren felsprinteltünk a Foltán-keresztig, volt hogy 30 fölött döngettünk a dózeren.

A Foltántól lefelé a K-n csapattunk, egészen Nógrádig. A falut felülről érintettük csak a Koo-n, aztán ráfordultunk a K-ra Magyarkút felé. Végül ad hoc jelleggel mégiscsak elcsaltuk a szint egy részét a K+-on, de azért ott is összejött bő 100 méter.

Itt már bőven túl voltunk a 2000 méteres határon, úgyhogy a további színezést már nem erőltettük, a P-n visszagurultunk Verőcére. Talán az eddigi legjobb börzsönyi túránk volt, ezt a többiek visszajelzései alapján is mondhatom. Még sok ilyet!

Képek és pár videó: Google photos

Track: Garmin Connect

Táv: 79,97 km
Szint: 2287 m
Idő: 10:20 óra

2011. összes: 1095,48 km, 19248 m, 108,07 óra.