Az évi első bringázásom a Kevélyre vezetett, a Serrenők közül egyedül Turbi tudott velem tartani. A csillaghegyi Meki mellett találkoztunk.
Turbi a legújabb szerzeményét hozta, egy citromsárga, aluvázas Commencalt, amit pár hete szerzett be. Nagyon jó kiállású gép, minden szükséges fícsöre megvan, ami egy klassz Pass Porteshez elengedhetetlenül szükséges. RockShox Reverb dropper, Marzocchi villa 16 cm rugóúttal, plusz ugyanannyi hátsó rugóút, széles kormány, endurós geometria. Szóval klassz gép, amire azért ráfér egy alapos szerviz. A dropper sem 100%-os rajta és a Marzo is betonkemény, hiába állítottuk bárhová. De a mai kis kört vidáman kibírta így is.
Naszóval, Budakalász felé indultunk el és ezúttal nem végig a Z-n, hanem Sadove felől támadtunk a Kevélyre. Aztán persze csak a zöldön kötöttünk ki, amin felkapaszkodtunk a Kevély-nyeregbe. Útközben megálltunk a Pomázra, Kő-hegyre és a Visegrádi-hegység púpjaira néző kilátópontnál pár fénykép erejéig.
A nyeregből a sárgán átgurultunk a Mackó-barlanghoz. Régen jártam már erre, nem is emlékeztem, hogy milyen kellemes, izgalmas, technikás ösvényen vezet le ide. És a folytatás is legalább ilyen technikás, gyökerekkel, kifelé lejtő ösvénnyel és egy jó éles fordulóval megspékelve. Ez utóbbiban Turbi el is hagyta a pilótafülkét és egykisebb fát átkarolva állapodott meg.
A kék bringás (Koo) jelzésen átkerültünk a Kevély déli oldalára, hogy újból felmásszunk a nyeregig, ezúttal a kéken. A dózerúton volt pár nagyobb pocsolya, kevéske sár, de alapvetően nagyon kelleset gurultunk a melengető délutáni napsütésben.
A K-n azért megküzdöttünk felfelé. Igazából nem is annyira technikás, végig ki tudtam tekerni mindenhol, de háromszor-négyszer meg kellett állnom, hogy a pulzusom visszatérjen az élettel összeegyeztethető tartományba és ne kelljen a fülemen is levegőt venni. De ez az én puhányságom. Turbi leginkább tolta, pár helyen belepróbálkozott, de neki sincs még meg a versenyformája.
A nyeregből rendhagyó módon a P-n becéloztuk a Nagy-Kevély csúcsát, bár egyértelmű volt, hogy ez lesz a "serrenés" része a mai napnak. A 10-15 perc tolattyú felfelé azért nem volt kibírhatatlan, de én azért már éreztem némi fáradtságot.
A szokásoshoz képesti fordított irány lehetőséget adott arra, hogy kipróbáljam, le tudok-e jönni lefelé ott, ahol felfelé mindig, mindenki tolni szokta, az csúcs előtti utolsó köves szakaszon. Jelentem, sima ügy!
Amúgy az egész lejtőzés gyakorlatilag a parkolóban hagyott autókig frenetikusan jó volt! A P-n letechnikázni a Nagy-Kevély csúcsától, végigsasszézni az Ezüst-Kevélyen, 60-nal lezúzni a Kő-hegy dózerén, majd legvégül végigkanyarogni a Róka-hegy fenyőfái között.
A bő 20 km-en közel 700 m szint a végére olyan "TV tornásan" kellemes fáradtságot eredményezett, de klassz volt az utolsó méterig!
Képek: Google Photos
Videók:
Táv: 23,13 km
Szint: 692 m
Idő: 03:29 óra
2022. összes: lásd fentebb! :)
