Épp a Mátrabérc előtti estén döntött úgy Domonkos, hogy most már egyedül is megy neki a járás. Rendkívül élvezte a dolgot, nagyokat visítozott és kacagott, miközben ide-oda tipegett, lépegetett a nappaliban. Azért a bébitaxit sem dobta félre, rájött, hogy ha ráül, simán tudja lökni magát…