Serrenések

Samorost és a Serrenők serrenései

Melltartó kör

2020. április 13. 23:59 - Samorost

Sajnos az elmúlt hetek semmilyen szempontból nem úgy alakultak, ahogy terveztem. De használhatnék többes számot is, merthogy az emberek 99,99%-a biztosan nem így tervezte. Jött ez a COVID-19 nevezetű, Kínából ránk szabadult koronavírus, ami miatt gyakorlatilag az egész világ háziőrizetbe - szép szóval karanténba - vonult. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján megkezdődött a hosszú hetekig tartó "home office" és lakhely elhagyási korlátozások időszaka.

Ez serrenések szempontjából azt jelentette, hogy nyakon csapták az amúgy is eléggé megritkult közös tekeréseket, elmaradt a kedvenc évkezdő teljesítménytúránk, a Téry Ödön emléktúra, elmaradt a Mátrabérc (ahol illene még szépítenem) és minden más hivatalos rendezvény is.

Szerencsére egyénileg és "kis csoportban", a "social distancing" ajánlásait figyelembe véve volt/van lehetőség egészségmegőrző tevékenység végzésére. Ez az én esetemben azt jelentette, hogy kisebb bringás köröket tettem egyedül, tesómmal, Szandival, jórészt a Naplás-tó irányába.

Aztán az egyik ilyen kör alkalmával (húsvét vasárnap épp a tesómmal rajzoltuk meg a "Lófej kört") összefutottunk Pannával és Benivel. Rövid csevejünk közben elkottyantották, hogy Gabi és ők is rendszeresen járnak tekerni. Én meg kaptam az alkalmon, hogy a soron következő körre bealkalmatlankodjam magam.

Ebből kerekedett, hogy másnap, húsvét hétfőn hármasban (Gabi, Panna, én) megrajzoltuk a "Melltartó kört". Gabiéktól indulva a kertek alatt kiosontunk Csömörre, onnan a egy darabon a sárga jelzést követve a Mogyoród melletti "bringás edzőpályához" csalinkáztunk el, leginkább süppedős-homokos, szántóföldeket átszelő földutakon. Mondanom sem kell, végig csak loholtam Gabiék nyomában, elszoktam a Bálna emberes kondit igénylő hajtásától. Más szóval punnyadt vagyok (még mindig).

Visszafelé a Hungaroring oldalában Gödöllő felé osontunk el, hogy aztán alig 3-4 perc alatt végigcsapathassunk a Bozótmíves tanösvényen. Nagyon kellemes, fák közötti csiki-csukis út, csak sajnos tényleg rövid (1400 méter papíron).

Ezután már tényleg hazafelé vettük az irányt, én már eléggé el is fáradtam a végére. De azért serrenésből jutott mára is, amikor Kerepestarcsán zsákutcába futottunk és a bozótoson keresztülvágva indianajonesoztunk át a leközelebbi Csömörre vezető földútra. Jutalmul láttunk egy kis őzet épp beszaladni a mezőről a fák közé.

Az M0-nál aztán szétváltunk, én Szentmihály, Gabiék Sashalom felé vették az irányt. Klassz bringázás volt, számomra új helyeken, úgyhogy az elfáradás ellenére nagyon tetszett a mai menet.

Képek (és videók): Google Photos - Melltartó kör

Track: Garmin vs. Strava

Táv: 43,58 km
Szint: 705 m
Idő: 03:48 óra

A kisebb eddigi körökkel együtt:

2020. összes: 239,48 km, 2444 m, 19:44:15 óra.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://samorost.blog.hu/api/trackback/id/tr3115660866

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása