A tegnapi rövid bringázás bizakodásra adott okot, így bátran vágtunk neki Domival Prédikálószéknek. Persze nem kettesben mentünk, csatlakozott Balázs és fia, valamint Gyula és fia is. Szépen felcsörlőztünk az aszfalton, majd a Királykúti-nyeregtől a dózeren. A dózeren felfelé menet a Bálint tesók értek minket utol, hogy rövid dumálás után el is viharozzanak felfelé a klassz gravel gépeikkel. Prédikálószék előtt, épp a Hubertus kunyhó felé induló út elágazásánál Balázs (Gyula fia) bedefektelt. Amíg ők szereltek, Balázsékkal lenéztünk a kunyhóhoz. Annyira megtetszett nekik, hogy Gyuláékat is lecsábítottuk és a teraszra kiülve (ahová legutóbbi ottjártam óta két étkező pad is kikerült) megebédeltünk.

Az elfogyasztott elemózsiától és persze a terasz által nyújtott panorámától feltöltődve simán feltekertünk Prédikálószékre. Jó, a siratófalat nekem sem sikerült most abszolválni. A kilátónál nem időztünk túl sokáig, rövid nézelődést követően elindultunk visszafelé.

A Királykúti-nyeregtől – mivel a tervezett útvonalon, a piroson a “szokásos” sártenger fogadott – feltekerünk az aszfalton a P3-ig és onnan ereszkedtünk vissza a Király-kúthoz. A piros jelzés hozta a kora tavaszi formáját, nem volt épp könnyen járható és sár is akadt bőven, de mindenki megbirkózott vele.

Bár csábító volt a dagonya után kimenni az aszfaltra, sikerült meggyőzni a többieket, hogy a tervet követve folytassuk a Sikárosi-rét felé. Jól is sült el a dolog, a kéken a Bükkös-patakon átkelések mindenkinek tetszettek (kivéve Gyulát, aki már a Sikárosi erdészháznál kigurult az aszfaltra). És így csak az utolsó pár száz métert kellett visszagurulnunk Dömörkapuig szilárd útburkolaton.

Képek: Google Photos

Track: Garmin vs. Strava

Táv: 24,42 km
Szint: 494 m
Idő: 4:21 óra

2018. összes: 144,04 km, 1908 m, 18:04 óra.