Serrenések

Samorost és a Serrenők serrenései

Holdvilág-árok

2009. október 10. 23:59 - Samorost

Hiába fenyegettek az időjósok esővel, hideggel, mi annyira menni akartunk, hogy a sok pozitív kisugárzás kellemes, enyhén borongós őszi időt varázsolt. Az össznépi útvonal választás a Pilisre esett, a budaörsi Csiki-hegyeket meghagytuk későbbre.

Az útvonalterv az alábbi volt:
UVH - (P) Róka-hegy - (P) Nagy-Kevély - (P,P+) Csobánka - (Z) Szent-kút - (Z) Hosszú-hegy - (Z,-) Pilisszentkereszt - (K) Zsivány-sziklák - (K) Dobogókő - (Kc,P3,-) Király-kúti-nyereg - (-,P3) Prédikálószék - (P3) Király-kút - (P) Sikáros - (-) Tölgyikrek - (P+) Holdvilág-árok - (P) Csobánka - (-,Z) Budakalász - (-) UVH
Ezt ad hoc jelleggel Prédikálószéktől visszafelé még megtoldottuk egy kitérővel az alig 200 méterre lévő Hubertusz kunyhóhoz.

Ilyen népes tömeg már régen verődött össze, a kilátásba helyezett zápor-zivatar és a reggeli pár esőcsepp sem vette kedvét a társaságnak. A tucat a Kevélyt a szokott úton közelítette meg, végig a piroson. Csillaghegyen István szedett össze egy defektet, a Kevélyre menet meg én nem tudtam igazán magamra találni. Ennek ellenére egészen jól álltunk idővel a csúcson. Lefelé jött a szokásos technikai szintfelmérő a sziklákon. Az első lépcsőnél egy hibaponttal teljesítettem a feladatot (egyszer lábbal támasztottam egyet), de az igazi sziklás részen simán lejöttem. Itt rajtam kívül csak Balázs és Andris csapattársa, Peti jött le. Mindenki más letolta. A nyeregből a P-n, majd a P+-on gurultunk be Csobánkára.

Csobánkáról a Z-n a Szent-kút érintésével húztunk fel a Hosszú-hegyre. Ezúttal nekem jutott egy hátsó defekt félúton. Amíg mi Balázzsal, Lacival és Mikivel a murva mellett szereltünk, a többiek felmentek a tetőre és kiültek a kilátóhelyre ejtőzni. Viszonylag gyorsan készen lettünk a cserével és fölfelé menet sem álltunk meg egyszer sem, így a fenti rövid pihenőt beszámítva sem vesztettünk 15-20 percnél többet. Amin meglepődtem, hogy végig ki tudtam tekerni fölfelé, még az utolsó meredek részt is. Ez csak azért érdekes, mert legutóbb az utolsó, erdei szakaszon végig toltam. A Szántói-nyeregbe a Z-n, Pilisszentkeresztre az aszfalton gurultunk le. Itt némi totojázás és orientációs gordiuszi csomó feloldása után elbúcsúztunk Istvántól, aki innen hazafelé indult, mi meg a K-n Dobogókő felé vettük az irányt.

Pilisszentkereszt felől a K-n eddig még nem sikerült megközelíteni Dobogókőt, ezt most pótoltuk. Az út eleje (már a faluban is) elég meredek és technikás a Zsivány-sziklákig (2,5km-en 250m szint), onnan meg már csak laza tekerés Dobogókőig (1,5km-en 100m szint). A Zsivány-szikláknál kettészakadt a társulat, az éhesebbek megállás nélkül nyomták tovább a Matyi büféig, a többiek bevárták a brigád végét (azaz engem, Mikit és Viktort). Aztán a büfénél mi is beálltunk a kígyózó sorba a szokásos őszi menüért (hotdog, almás pite, forró tea).

A következő megálló Prédikálószék volt, de előtte az aszfaltnál a trekes Petinek intettünk pát. Prédikálószék pontosan a teljes napi adagunk felénél volt, 46km-nél és úgy igazán még nem voltam fáradt (de azért jól esett pár perc szieszta). Peti (alias Avus) elhintette a kíváncsiság csíráját, ezért lefelé menet elkanyarodtunk a Hubertus kunyhó felé. Nagyon megérte! Annyira hangulatos kis hely, a teraszáról szuper panorámával a dunakanyarra, hogy legszívesebben ott helyben letáboroztam volna. Ehelyett mindössze egy csoportképre futotta, aztán húztunk is tovább Király-kút felé a P3-on. 

Király-kútig csillagos ötös az út, az aszfaltig tartó lejtőzős szakaszon fülig vigyorral zúgtam le. (Itt, az aszfaltnál Tomi lefalcolt Szentendre felé, ezzel 9 főre csökkentve a hadtestet.) Az aszfalt túloldalán rögtön egy mély árokba kell leereszkedni, majd a túloldalt azonnal fel, jó meredeken. Tekerésről szó sincs, le is, fel is vállon cipelős, négykézláb mászós, de ennyi színesítés kell egy ilyen hosszú túrába. A király-kúti pihenő az árok után kb. 50 méter, innen a P-re fordulva a két héttel ezelőttihez hasonlóan jót lejtőzve zúgtunk le a Sikárosig. Útközben ugyan kiabált nekünk egy gyalogos társaság, hogy "Merre?", de mire válaszolhattunk volna, már el is húztunk mellettük. Miki megállt nekik, de szerintem csak azért, mert az időközben megint beállt telója miatt amúgy sem tudott normális tempóban közlekedni lefelé. Nála viszont térkép nem volt, így segíteni nem tudott.

A Tölgyikrekig az erdészetin mentünk fel, majd a söprögetők (Miki, Viktor) bevárása után továbbcaplattunk a P+-on. Jó kis mászás felfelé, így a vége felé kifejezetten "jól" esett. Lefelé a murván gurultunk, kihagyva a P+ susnyás részét, majd le tovább a P+-on a mai fő cél, a Holdvilág-árok felső bejáratáig.

Messzire nem jutottunk, már az első lépcsős rész leparancsolt a nyeregből és innen jó darabon bringasétáltató és cipelő üzemmódra váltottunk. Volt 1-2 rövid tekerhető szakasz, Laci borult is egy látványosat az egyiken, de a "nagy fehér fal" utáni következő pihenőhelyig tulajdonképpen mi vittük a bringákat és nem azok minket. Viszont onnantól már fordult a felállás, kellemes gázlózásokkal gurultunk le az árok alsó bejáratáig. Itt szavazás hevében (menjünk-e még mászni egyet a Kevély oldalában, vagy sem) elfelejtettünk ráfordulni a P-re, így Csobánkáig aszfalton mentünk. Csobánka előtt a buszmegállónál megcsillogtattuk meggyőző tudományunkat, így Viktor és Balázs is feljött velünk Csobánka fölé a P-n. Aztán még egy kicsit tovább a jelöletlen dózeren a Z-ig. Ez az utolsó mászás szerintem már senkinem nem hiányzott igazán. Viszont ha ide nem másztunk volna fel, nem is tudtunk volna Budakalászig DH-zni a Z-n. A fél banda ugyan elvétette a Z balos leágazását az erdészetiről (hiába óbégattam utánuk), de végül ők is visszataláltak a budakalászi HÉV-hez. Csapataink egyesítése után már csak a laza gurulás maradt az UVH-ig, illetve onnan hazáig.

Nagyon jól sikerült a túra, az idő is kegyes volt hozzánk (talán az utolsó igazi őszi túra volt a mai) és komoly technikai gondunk sem volt. A sok álllással 8,5 km/ó-s bruttó átlagsebességet hoztunk össze, a menetátlag 13,5 km/ó lett. Nem is olyan rossz.

Az egyre rövidülő nappalok miatt a hosszú túrákat valószínűleg tavaszig pihentetni kell, de 1-1 rövidebb kirándulásra remélem össze lehet rántani a csapatot az ősz hátralévő részében és majd télen is.

Avus beszámolója itt: http://avus.blog.hu/2009/10/10/holdvilag_arok_1
Hardhaté itt: http://hardhat.freeblog.hu/archives/2009/10/11/Dobogoko_Predikaloszek/ - volt

Képek: Google Photos

Videó: http://www.vimeo.com/7124248

2009.10.10. Holdvilág-árok from Bart Stein on Vimeo.

Track: Garmin Connect

Táv: 90,80 km
Szint: 1910 m
Idő: 10:43 óra

2009. összes: 2281,46 km, 45278 m 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://samorost.blog.hu/api/trackback/id/tr741442755

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása